A környezet szennyezés legnagyobb
forrása az épületek építése,
használata, elbontása, tehát egy teljes épületciklus.
Az épület már akkor környezet szennyezõ,
amikor létesítését elhatározták!
Ugyanis anyagainak egy részét már legyártották,
raktározzák. Márpedig az épület
energia fogyasztását nem csak a fenntartásához
szükséges energia mennyiség jelzi, hanem az
anyagai elõállításához felhasznált
energia is.
Az energia fogysztása azért környezet
szennyezõ, mert azt az úgynevezett fosszilis anyagok
elégetésébõl nyerik ki. Ezek a szén,
az olaj, a földgáz. Ezzel szemben léteznek
a megújuló, vagy
alternatív energiák
a vízi, a geotermikus, a szél, a bio energia. A
két féle, a megújuló és a fosszilis
energia között a lényeges különbség
abban rejlik, hogy a fosszilis anyagok elégetésével
nyert energia súlyosan szennyezi a levegõt, a megújuló
energia használat nem jár levegõ-szennyezéssel.
A fosszilis eredetû anyagok, a szén
olaj és földgáz, egykori növényi
eredetû anyagok fosszilizálódott maradványa.
Ezek az õskori növények egykor a napsugárzás
hatására fotószintézissel lekötötték
az õskáosz levegõjébõl a széndioxidot
és oxigént bocsátottak ki, tehát megtisztították
a levegõt és megteremtették a magasabb rendû
élet feltételeit. A fosszilizálódott
anyagok szilárd formában konzerválták
a széndioxidot, egyéb káros légnemû
anyagokkal együtt, s elégetésekor visszaforgatjuk
az õskori folyamatot, visszabocsátjuk a gázokat
és újra elszennyezzük a légkört.
Tehát belátható, hogy a fenntartható
fejlõdés megvalósíthatatlan a fosszilis
energia használat mellett. A fejlõdéshez
egyre több energiára van szükség. De a
világ jelenlegi energia mennyiségének a 80
%-át a világ lakosságának csupán
20 %-a fogyasztja el! Ez az óriási ellentmondás
a harmadik világ civilizálódásával
feloldódik ugyan, de a légkör elszennyezése
miatt - ha feltételezzük a jelenlegi fejlõdési
folyamat fenntartást - az emberiség már nem
élheti meg ezek felfejlõdését a civilizált
országokhoz. A levegõ elszennyezésének
már is visszafordíthatatlan következményei
vannak.
A levegõ elszennyezése a Földet
védõ levegõ burok napsugárzás
átbocsátásának megváltozásával
jár! A szûrõhatás megváltozása
fõképpen két jelenségben nyilvánul
meg: a bejövõ napenergia
csapdába kerül, felhalmozódik és egyre
emelkedik a Föld hõmérséklete, továbbá
a légkör szûrõhatásának
megváltozása következtében az egyre
rövidebb hullámhosszúságú sugarak
is leérkeznek a földfelszínre, amelyek ellen
máig a légkör védelmet nyújtott,
s amely sugarak a vírusok világában végzetes
következményû mutációt indíthat
el, s ennek beláthatatlan a következménye.
A korábbi hongkongi, jelenleg pedig a pekingi vírusos
járvány már ennek a hatásnak akár
elõjele is lehet. Tehát az alacsony
energia fogyasztású épületek elsõsorban
nem csak a tulajdonosok pénztárcájának
védelmét szolgálja, hanem világméretû
jelentõséggel bír, s a hatásos környezet
védelem egyik alapvetõ eszköze. Ugyanis a civilizált
országokban az épületek a nemzeti energia-fogyasztásnak
legalább 60 %- át teszik ki. Az épület
energia fogyasztása alatt a teljes épületciklust
kell érteni, tehát épület anyaggyártást,
építést, épület használatot
- mint fûtést, hûtést, világítást,
szellõztetést és egyéb gépi
berendezések mûködtetését - végül
elbontást és törmelékszállítást.
A fosszilis energia
fogyasztás világméretû következményeit
összefüggéseiben három ábra szemlélteti.
Építészetileg költségnövelés
nélkül is lehet energia-takarékos,
vagy energiatudatos épületeket
építeni. Egyrészt azáltal, hogy csak
alacsony energia tartalmú anyagokat használunk,
másrészt a megújuló energiaforrásokat
alkalmazzuk az épületek fûtésére,
melegvíz elõállításra, hûtésre.
Ezek segítségével az energiafogyasztást
40-50 %-al tudjuk csökkenteni. A megújuló energiák
közül elsõsorban a napenergia áll szinte
mindenki rendelkezésére, akár passzív,
vagy aktív hasznosítási mód által.
A passzív hasznosítás
esetében a napenergiát maga az épület
nyeli el. Ehhez csupán az épületet kell célszerû
tervezéssel alkalmassá tenni, hogy minél
több napenergia elnyelésére,
tárolására legyen képes. Ennek a módnak
különösebb költség vonzata nincsen.
A napenergia aktív hasznosításához
energiát felfogó berendezési tárgyakra,
kollektorokra van szükség. Ezek költsége
hatékonyságuk szerint változik, de a háztartási
melegvíz szükséglet évi energiaigényének
hatvan százaléka a beruházási költség
néhány százalékából
megvalósítható. Az épület teljes
évi kifûtése is megoldható napenergiával,
csupán az energiát felfogó és tároló
berendezéseket kell egyszer megfizetni, hogy életre
szóló ingyen fûtést létesítsünk.