PASSZÍV HÛTÉS
A passzív
fûtés és hûtés fogalma mögött
az olyan épület-tervezési eljárás
rejlik, amely sem a passzív fûtéshez, sem a
passzív hûtéshez
nem igényel gépészeti berendezéseket,
hanem az épület állomány van úgy
elrendezve, hogy képes legyen a környezetbõl
a megújuló energiát felfogni, tárolni,
s a szükséges fûtõ, vagy hûtõ
hatást kifejteni. Ugyanazon épület, ha tervezése
a passzív energia-hasznosításnak megfelelõ,
akkor nyáron alkalmas a passzív hûtés,
télen pedig a passzív fûtés ellátására.
Az utóbbiról a BIOSZOLÁR
ÉPÍTÉSZET fejezetben már szóltunk.
Az épületek passzív energia
hasznosítása nem jár többlet költséggel.
A passzív hûtés nyáron,
az építészeti terekben a kontinentális
idõjárású területeken - mint hazánk
nagy része - nem nélkülözhetõ a kellemes
hõérzet megteremtéséhez. A kontinentális
idõjárásra jellemzõ a szélsõséges
léghõmérsékleti elõfordulások.
Nyáron rekkenõ hõség, télen dermesztõ
hideg idõszakok jelzik az idõjárási
besorolást. Az épületnek meg kell felelni az
idõjárás jellegének.
A hagyományos épületek építészeti
bölcsessége markánsan jelzi építõik
évszázados tapasztalatait. Ezért különbözik
építészeti megjelenésében, formájában,
tetõformájában, anyagában a fin faház,
a magyar paraszt, vagy a görög mediterrán ház
egymástól. Használóiknak igen nagy kényelmetlenséget
okozna, ha az idõjárásra tekintet nélkül
ilyen épületeket az épületjelleg klímájával
ellentétes idõjárási területen
építenénk föl. Ezt csak a kozmopolita
építészet teszi, s az épület által
elvárható idõjárás elleni védelem
hiányosságait nagy energia ráfordítással
gépészeti berendezések segítségével
teljesíti.
Tudomásul kell vennünk, hogy
hazai idõjárásunk alatt az épületbõl
nem csak kifelé áramlik a hõ, mint ahogyan
ezt nagyon sokan gondolják, beleértve építõanyag
gyártókat is, hanem befelé is. Nyáron,
de különösen kánikula idején igen nagy
hõmennyiség jut be az épületbe, s ha ez
nincsen építészetileg kivédve, akkor
akár elviselhetetlen hõmérsékleti állapotok
alakulhatnak ki a belsõ terekben, amely lehetetlenné
teszik az éjjeli pihenést, az elvárható
felfrissülést. Ennek következménye a másnapi
fáradtan kelés és munkába indulás.
Oka, hogy szervezetünk energiáját kénytelen
a környezeti hõmérséklet elleni védekezésre
fordítani.
|