PASSZÍV HÛTÉS

A passzív fûtés és hûtés fogalma mögött az olyan épület-tervezési eljárás rejlik, amely sem a passzív fûtéshez, sem a passzív hûtéshez nem igényel gépészeti berendezéseket, hanem az épület állomány van úgy elrendezve, hogy képes legyen a környezetbõl a megújuló energiát felfogni, tárolni, s a szükséges fûtõ, vagy hûtõ hatást kifejteni. Ugyanazon épület, ha tervezése a passzív energia-hasznosításnak megfelelõ, akkor nyáron alkalmas a passzív hûtés, télen pedig a passzív fûtés ellátására. Az utóbbiról a BIOSZOLÁR ÉPÍTÉSZET fejezetben már szóltunk.

Az épületek passzív energia hasznosítása nem jár többlet költséggel.

A passzív hûtés nyáron, az építészeti terekben a kontinentális idõjárású területeken - mint hazánk nagy része - nem nélkülözhetõ a kellemes hõérzet megteremtéséhez. A kontinentális idõjárásra jellemzõ a szélsõséges léghõmérsékleti elõfordulások. Nyáron rekkenõ hõség, télen dermesztõ hideg idõszakok jelzik az idõjárási besorolást. Az épületnek meg kell felelni az idõjárás jellegének.

A hagyományos épületek építészeti bölcsessége markánsan jelzi építõik évszázados tapasztalatait. Ezért különbözik építészeti megjelenésében, formájában, tetõformájában, anyagában a fin faház, a magyar paraszt, vagy a görög mediterrán ház egymástól. Használóiknak igen nagy kényelmetlenséget okozna, ha az idõjárásra tekintet nélkül ilyen épületeket az épületjelleg klímájával ellentétes idõjárási területen építenénk föl. Ezt csak a kozmopolita építészet teszi, s az épület által elvárható idõjárás elleni védelem hiányosságait nagy energia ráfordítással gépészeti berendezések segítségével teljesíti.

Tudomásul kell vennünk, hogy hazai idõjárásunk alatt az épületbõl nem csak kifelé áramlik a hõ, mint ahogyan ezt nagyon sokan gondolják, beleértve építõanyag gyártókat is, hanem befelé is. Nyáron, de különösen kánikula idején igen nagy hõmennyiség jut be az épületbe, s ha ez nincsen építészetileg kivédve, akkor akár elviselhetetlen hõmérsékleti állapotok alakulhatnak ki a belsõ terekben, amely lehetetlenné teszik az éjjeli pihenést, az elvárható felfrissülést. Ennek következménye a másnapi fáradtan kelés és munkába indulás. Oka, hogy szervezetünk energiáját kénytelen a környezeti hõmérséklet elleni védekezésre fordítani.